RÓKÁK VESZETTSÉG ELLENI IMMUNIZÁLÁSI PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON

A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolásának hatékony módja a rókák orális immunizálása, melynek során a rókák számára vonzó csalianyagba burkolt veszettségvakcinát juttatnak ki a rókák élőhelyeire. Magyarországon 1992-ben történt először vakcinakiszórás a Nyugat-Dunántúlon, egy 6000km2-es területen. A kedvező tapasztalatok alapján a kezelt területet folyamatosan bővítette az állategészségügyi hatóság, 1996-2000-ig a teljes Dunántúlra, 2001-2003-ig a Duna-Tisza közére, 2004-2007-ig az ország teljes területére kiterjesztve azt. 2004 és 2006 között PHARE program keretében, 2007-től pedig Európai Uniós társfinanszírozással zajlik a vakcinázási program. 2008-tól 2013 tavaszáig, a sikeres ausztriai és szlovákiai mentesítési programnak köszönhetően, csak az országhatár Szlovénia és Ukrajna közötti szakasza mentén, azaz a veszettségtől nem mentes országokkal szomszédos területeken, egy kb. 50 km-es sávban zajlott a vakcinázás. A betegség 2013. évi újabb megjelenését követően az ország középső részén gócvakcinázásra került sor, majd a vakcinázási területet a Dunától keletre az ország teljes területére kiterjesztette az állategészségügyi hatóság.

A vakcinázási program fő célállatfaja a vörös róka, melynek mintegy 70-80 ezer egyedet számláló állománya él Magyarországon. Említést érdemel azonban, hogy a módszer más vadon élő ragadozókban is hatékony lehet, így a Magyarországon dél felől egyre nagyobb területet meghódító, 10-11 ezer egyedre becsült aranysakál állományban is, de a vizsgálatok szerint például a borzok is elfogyasztják a csalétket, ha megtalálják.  Régebben a vakcinát csirkefejbe rejtették, de ma már többféle gyári készítmény áll rendelkezésre, amit kifejezetten úgy készítenek, hogy a rókák számára vonzó szagú és ízű legyen. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, ennek belsejében található az oltóanyag.

A vakcina tartalmú csalétkeket évente kétszer, az áprilisi tavaszi és az októberi őszi kampány során, kisrepülőgépekről szórják ki a rókák élőhelyein (azaz elsősorban az erdősült és a mezőgazdasági területeken), az ország területének mintegy kétharmadán. Lakott területre nem szórnak ki csalétkeket. A NÉBIH minden egyes vakcinázási kampány előtt a honlapján ad részletes tájékoztatást a vakcinázással érintett területekről és a vakcinázás időpontjáról.

A vakcina tartalmú csalik kiszórása kisrepülőgépek használatával történik. A repülési munkák kampányonként mintegy két hetet vesznek igénybe. A repülőgépek előre meghatározott párhuzamos útvonalakon, 1000 m-es sűrűséggel, 100-120 km/h sebességgel repülik be a kijelölt területet. A területek egyenletesebb kezelése érdekében a repülési útvonalakat az egymást követő kampányokban 90°-kal elforgatják. A repülőkbe beépített, számítógéppel kontrollált kiszóró berendezéssel négyzetkilométerenként 20 adag csalit szórnak ki. A repülőgépek mindegyikében a navigációt segítő berendezések mellett a repülési útvonalakat és a csalik kiszórásának helyét rögzítő, valamint a kijelölt útvonalon kiszórandó vakcina mennyiséget kalkuláló számítógép is található.

Egyes területeken, ahol a repülés nem engedélyezett (például erőművek légterében), vagy a terület adottságai miatt a vakcina kijuttatását célzottan kell végezni (például egyes Balaton-parti övezetekben), kézzel végzik a csalik kihelyezését a rókák élőhelyein. Ezt a munkát Magyarországon vadbiológusok végzik. A kézzel kihelyezett vakcinák mennyisége egy-egy kampányban elenyésző a repülőgépes kiszóráshoz képest.

2015-ben és 2016-ban a Magyarország 66.884 km2-es vakcinázott területe az ország Dunától keletre eső teljes területét, valamint a Dunántúl déli részét magában foglalta. A vakcinázás Vas, Zala, Somogy és Tolna megye meghatározott részein, valamint Baranya megye teljes területén, a Dunától keletre pedig Pest megye meghatározott területén, valamint Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye teljes területén zajlott.

A vakcinázott területeken piros színű plakátok tájékoztatják a lakosságot, kirándulókat az immunizációs kampányról. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot az érintett területeken a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig ebzárlat és legeltetési tilalom lép érvénybe, amire a plakát szintén figyelmeztet.

A vakcinázás hatékonyságának ellenőrzésére monitoring (felmérő) vizsgálatot kell folytatni az ország vakcinázott területén. A tavaszi illetve őszi vakcinázási kampányt követően egy hónappal kezdődik a mintavételi a kezelt területekről. A rókák kilövése és vizsgálatra küldése a vadászatra jogosultak feladata. 100 km2 területenként négy felnőtt rókát vagy aranysakált kell a jogosultaknak kell eljuttatniuk az állategészségügyi szolgálat részére, laboratóriumi vizsgálat céljára. A beküldött rókákból és sakálokból a NÉBIH laboratóriumai kétféle vizsgálattal ellenőrzik, hogy találkozott-e a róka illetve sakál a vakcinával: a csali anyagába kevert úgynevezett biomarker (tetraciklin) jelenlétét vizsgálják állkapocs (fog) mintából, illetve a veszettségvírus elleni ellenanyagok jelenlétét vizsgálják vérmintából. A tetraciklin jelenléte a fogmintában azt igazolja, hogy a róka (sakál) a csalit felvette, elfogyasztotta, a vérben jelen lévő ellenanyagok pedig a betegség elleni védettség kialakulását igazolják. A fentiek mellett a vizsgálatra küldött rókák agyszövet mintáiból elvégzik a veszettségvírus kimutatására irányuló vizsgálatot is.

Az vakcinázási program hatékonyságát az alapján lehet megítélni, ha megvizsgáljuk, hogy a rókaállományban mekkora azoknak az egyedeknek az aránya, amelyek csalétket felvették és a veszettség ellen védetté váltak. A 2014/2015-ös vadászati évben a vakcinázott területen kilőtt rókák 68%-a vette fel a vakcinát, és a vizsgált egyedek 35%-ában voltak jelen a veszettség elleni ellenanyagok. A vizsgált állatok között veszett egyedet nem találtak. A 2015/2016-os vadászati évben a vakcinázott területen kilőtt rókák 75%-ából sikerült kimutatni a tetraciklin biomarker jelenlétét, és a vizsgált egyedek 44%-ában voltak jelen a veszettség elleni ellenanyagok. Ezek az eredmények a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban állnak.

Elmondható, hogy a veszettség mentesítési programunk a nemzetközi szakmai ajánlásoknak és az uniós követelményeknek is megfelel. A program 75%-os Európai Uniós támogatással valósul meg. 2016-ban az EU 13 tagállamában zajlik hasonló róka vakcinázási program. Az Európai Bizottság célkitűzése, hogy 2020-ra az EU valamennyi tagállamában felszámolják a betegséget.

Ne habozz! 06 80 263 244