A veszettség vírusos betegség, mely az agy- és gerincvelő gyulladását okozza, ami legtöbbször idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. A vírus valamennyi melegvérű állatot, és az embert is képes megbetegíteni. Általában nem gyógyítható, de vakcinázással megelőzhető.
Nem, szerencsére a betegség egyre ritkábban fordul elő hazánkban. Mégis mindig gondolni kell rá, ha idegrendszeri tüneteket mutató vadállattal, kóbor kutyával vagy macskával találkozunk!
Magyarországon a 2018–2021. időszakban nem fordult elő veszettség. 2022. szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az ukrán határ közelében ismét megjelent a betegség. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is veszettségtől mentes.
A veszettség vírusa a legtöbb esetben a fertőzött állat harapásával, marásával, a nyílt sebbe jutó, vírust tartalmazó nyál útján terjed. Ezért fontos, hogy ismeretlen kutyával, macskával, illetve vadállatokkal a közvetlen kontaktust (pl. megfogási kísérlet) kerüljük!
Soha ne fogjon meg szelídnek tűnő vadállatot, és kerülje az ismeretlen kutyákkal, macskákkal való közvetlen kontaktust! Kutyáját, macskáját évente oltassa be veszettség elleni védőoltással! Amennyiben veszettség tüneteit mutató vadállattal találkozik, vagy vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH Zöld Számát!
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre…) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka elkerüli az embert, és ha van módja elmenekülni, nem támad. Az alapvető higiéniai szabályok betartása mellett (például kézmosás hazaérkezéskor) a róka jelenléte nem jelent fokozott kockázatot. Ha egy lakókörnyezetben mégis zavaróvá válik az állatok jelenléte, esetleg szakember segítségével, csapdázással lehet eltávolítani a rókákat, de a felszabaduló élőhelyen valószínűleg újabb egyedek fognak megjelenni.
A rókák jól alkalmazkodnak az emberi környezethez. Nem azért látjuk őket lakott területen, mert veszettek, hanem táplálékot keresnek. Az állattal való közvetlen kontaktust kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert. Zajra, például tapsra elmenekül. kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön. Ha azonban úgy ítéli meg, a róka nem egészséges, vagy a veszettség tüneteit mutatja, esetleg vadállat tetemét találja meg, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH Zöld Számát!
Igen, Magyarországon a NÉBIH szervezésében, Európai Uniós társfinanszírozással veszettség mentesítési program zajlik a vörös róka állományban, melynek keretében évente kétszer (tavasszal és ősszel) veszettség elleni vakcina tartalmú csalétkeket helyeznek ki a rókák élőhelyén.
Azért, hogy a kutya ne válhasson a betegség közvetítőjévé, azaz ne adhassa át a fertőzést az embernek. A kutya ugyanis fogékony a veszettség vírusára (azaz elkaphatja a betegséget), ráadásul az ember közvetlen közelében, velünk együtt él. Ezért fontos, hogy valamennyi kutya védett legyen a veszettséggel szemben, amit a rendszeres védőoltással lehet elérni. Magyarországon a hatályos jogszabály alapján évente kell veszettség ellen beoltatni a kutyákat. A kutyák microchipes azonosítását is jogszabály írja elő. A kötelező veszettség elleni oltás és microchipes megjelölés mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!
Jogszabály nem írja elő, de amennyiben a macska kijár a lakásból, a válasz mindenképpen igen. A macskák nagyobb területet barangolnak be, mint a kutyák, ráadásul a gazdi felügyelete nélkül. Találkozhatnak és akár marakodhatnak is másik macskával, vagy akár rókával, nyesttel is. A veszettség elleni oltás mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!
Elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemének észlelését be kell jelenteni a helyi állategészségügyi hatóságnak vagy a NÉBIH Zöld Számára. Külterületen, ha lehetséges, adjuk meg a tetem GPS koordinátáit is.
Az állat tetemét ne fogjuk meg, kerüljük a közvetlen kontaktust.
Az állategészségügyi hatóság az elhullott rókát laboratóriumba küldi veszettség vizsgálatra, így bejelentésünkkel hozzájárulunk a veszettség elleni védekezés hatékonyságának felügyeletéhez.
Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján minden három hónaposnál idősebb kutyát kötelező beoltani veszettség ellen. Ha a kutya elérte a 3 hónapos kort, akkor 30 napon belül vigyük el állatorvoshoz veszettség elleni védőoltásra. Az első oltást követően 6 hónapon belül, és ezt követően évente kell megkapnia a kutyának a veszettség elleni védőoltását.
Az embert támadott vagy mart állat, ha nem mutatja a veszettség tüneteit, veszettség szempontjából aggályos állatnak számít, függetlenül attól, hogy be van-e oltva.
Adjuk meg nevünket és elérhetőségeinket annak, akit megharapott az állatunk, és közöljük vele, ha van érvényes veszettség elleni oltása az állatunknak, esetleg adjuk oda az oltási könyv másolatát.
Az esetet be kell jelenteni a helyi állategészségügyi hatóság felé.
Az állategészségügyi hatóság elrendeli az ilyen állat 14 napos hatósági megfigyelését, mely során a hatósági állatorvos az állatot rendszeres időközönként megszemléli, hogy nem mutatkoznak-e rajta veszettségre utaló jellegzetes tünetek. Ez idő alatt az állatot a megfigyelés helyéről nem szabad kivinni. Az állat tulajdonosának azonnal értesítenie kell a megfigyelést végző állatorvost, ha az állaton valamilyen rendellenességet észlel, vagy ha az állat megszökik, elhullik, esetleg embert mar.
Ha a kutya nincs mikrochipezve, akkor a tulajdonos költségére be kell chipezni. Ha a kutyának nincs érvényes veszettség oltása, akkor a megfigyelés megszüntetésével egyidőben az állategészségügyi hatóság elrendeli az eb veszettség elleni beoltását.
Harapás, karmolás esetén a seb kezelése és fertőtlenítés után, minél hamarabb forduljunk orvoshoz. A megharapott ember veszettség elleni oltásáról a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt, az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján.
Egészséges rókánál nincs szükség hatósági intézkedésre.
Nemkívánatos helyen megjelenő élő kisragadozókat, rókákat az arra specializálódott kisállat-befogó szakemberek tudják élve fogó csapdával megfogni, és eltávolítani a területről. A legtöbb önkormányzatnak hivatalos kapcsolata van ilyen szakemberekkel, ezért ilyen esetekben az önkormányzatot (jegyzőt) érdemes megkeresni, illetve magánterületen az ingatlan tulajdonosa kérheti állatok befogásával foglalkozó cég közreműködését.
Érdemes tudni, hogy ez nem jelent végleges megoldást, mert az így megüresedett élettérre egy idő után valószínűleg visszatelepülnek a rókák.
Erre nincs lehetőség. A csalétekvakcina közforgalomba nem kerül. A vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, magánszemélyek nem, csak arra kiképzett szakemberek kezelhetik a megfelelő óvintézkedések betartása mellett. A csalétket nem szabad lakott területen kihelyezni.
Az ország veszettségtől nem mentes részén, illetve ahol fennáll a szomszédos, veszettségtől nem mentes országokból a betegség behurcolásának veszélye, az állategészségügyi hatóság évente kétszer elvégzi a rókák veszettség elleni immunizálását.
Ha megharapta egy állat, a sebet a következő módon kell kezelni:
A következő linken valamennyi vármegyei kormányhivatal, illetve járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró osztályának elérhetősége megkereshető: