A veszettség világszerte elterjedt, a legfontosabb zoonózis (azaz állatról emberre terjedő betegség), mely évente több tízezer ember halálát okozza, főként Ázsiában és Afrikában. A fejlődő országokban az emberi megbetegedések magas száma szoros összefüggésben van a kóbor kutya állományok megoldatlan problémájával. A WHO adatai szerint a halálos kimenetelű fertőzések 99%-át kutyaharapás okozza, és a sérültek 40%-a 15 év alatti gyermek. Ezek az adatok különösen annak a ténynek az ismeretében elszomorítóak, hogy a világ egyik legrettegettebb vírusa elleni védekezés ma már lehetséges, hiszen hatékony vakcinák állnak rendelkezésre, melyekkel a betegség mind állatokban, mind emberekben megelőzhető!
Harapás vagy karmolás esetén a sebet a lehető leghamarabb ki kell tisztítani, fertőtleníteni. Minden harapásos sérülés esetén javasolt orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert ezek a típusú sérülések hajlamosak az elfertőződésre, gyulladásra. Különösen fájdalmasak tudnak lenni a macskák által okozott sérülések. Ha ismert a sérülést okozó állat tulajdonosa, kérjük el tőle az állat oltási könyvét vagy annak másolatát, és mutassuk be a sérülést ellátó orvosnak. Ha nincs a helyszínen az állat oltási könyve, jegyezzük meg a gazda nevét, telefonszámát és lakcímét. Ha az állat tulajdonosa nem ismert, erről is tájékoztassuk a kezelőorvost! Mindenképpen orvoshoz kell menni, ha ismeretlen állat okozza a sérülést, azaz nem azonosítható a tulajdonosa (kóbor kutya, macska, vagy vadon élő állat)! A veszettség elleni, ún. posztexpozíciós sorozatoltás szükségességéről a rendelkezésre álló információk és a sérülés jellege alapján a kezelőorvos dönt. A sorozatoltástól sokan félnek, mert korábban fájdalmas és kockázatos procedúrát jelentett, a modern vakcinák azonban már sokkal biztonságosabbak.
Minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén a sérültet ellátó orvos értesíti az illetékes járási főállatorvost, tájékoztatja az eset körülményeiről és átadja a rendelkezésére álló információkat, így az állattartó nevét, lakcímét és telefonos elérhetőségét. A járási főállatorvos az értesítés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, azaz szükség esetén elrendeli és felügyeli a sérülést okozó állat hatósági megfigyelését.
A veszettség elleni védekezést nem csak a vadállatokban kell folytatni, hanem háziállatokban is. Az ország betegségtől való mentesítésében és az emberi megbetegedések megelőzésében fontos szerepe van a háziasított húsevők rendszeres veszettség elleni védőoltásnak. A kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő (164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet). Ennek értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén a szolgáltató állatorvossal beoltatni. A három hónapos kort elért kutyát 30 napon belül be kell oltatni, majd az első oltást követően 6 hónapon belül meg kell ismételni az oltást. Ezt követően évenként kell veszettség elleni oltásban részesíteni az ebeket.
A macskák rendszeres kötelező veszettség elleni oltását jogszabály nem írja ugyan elő, mégis a faj életmódja miatt ez erősen javasolt. A macskák kijárnak a kertből, többet mozognak a szabadban, ezáltal nagyobb eséllyel találkoznak vadakkal – így rókával is – és nagyobb eséllyel fertőződnek. Olyan területeken, ahol veszettséget állapítottak meg, a járási főállatorvos elrendelheti a házimacskák és egyéb húsevő kedvtelésből tartott állatok veszettség elleni rendszeres, megelőző védőoltását is. Ebben az esetben az immunizálást az eboltásra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Egyéb háziállatok veszettség elleni megelőző védőoltását az állattartó kérésére és költségére végezheti el a szolgáltató állatorvos.
Ha utazni szeretnénk kedvencünkkel, fontos tudni, hogy a veszettség elleni oltás legtöbb esetben az egyik feltétele az utazásnak. A kisállatok utazástatásának feltételeiről a NÉBIH honlapján és a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján is számos fontos információ található, a linkek a „Hasznos linkek” menüpont alatt megtalálhatók.